Mire képes ma már az AI

Mire képes az AI? Elképesztő! 

Egy felhasználói doksit adtam neki, és kértem, hogy csináljon róla leírást, képet, videót.

Eredmények (régi Navision felhasználóit kapott első körben):

Videó:

Leírás példák:

Kezdőknek:

A Navision/BC Készlettervezés Mesterfogásai: Útmutató Kezdőknek

1.0 Bevezetés: Miért kulcsfontosságú a készlettervezés?

A készlettervezés alapvető célja, hogy megtaláljuk az arany középutat: elkerüljük a felesleges, költséges raktárkészlet felhalmozását, miközben folyamatosan biztosítjuk, hogy a termékek elérhetőek legyenek a vevői igények kielégítésére. Egy jól beállított rendszer proaktívan jelez, amikor rendelni kell, megelőzve a hiányt és a kapkodást. A Navision vállalatirányítási rendszerben a cikk-kártyán található tervezési beállítások határozzák meg, hogy a szoftver milyen logikával és milyen mennyiségben javasoljon új beszerzéseket vagy gyártási megbízásokat. A következő fejezetekben azokat az alapvető "szabályozókarokat" és stratégiákat ismerjük meg, amelyekkel a készletet hatékonyan irányíthatjuk.

2.0 Az Alapok: A Készlettervezés Nélkülözhetetlen Paraméterei

Mielőtt belevágnánk a konkrét stratégiákba, ismernünk kell a legfontosabb beállítási lehetőségeket. Ezek azok az adatok, amelyek alapján a Navision döntéseket hoz.

• Biztonsági készlet Ez a mennyiség egyfajta "védőháló" vagy puffer a raktárban. Célja, hogy váratlan keresletnövekedés vagy a beszállító késedelmes szállítása esetén se fogyjon ki a termék a polcokról. A bemutatott példákban ez a paraméter jellemzően 50 darabos értékkel szerepel.
• Újrarendelési pont Gondoljon erre a paraméterre úgy, mint egy "riasztási szintre". Amikor a raktárkészlet (a beérkező és kimenő mennyiségeket is figyelembe véve) ez alá a szint alá csökken, a rendszernek jeleznie kell, hogy ideje utánpótlást rendelni. A példákban ez az érték 100 darab.
• Minimális rendelési mennyiség Ez az a legkisebb mennyiség, amit a beszállítótól egy tételben megrendelhetünk. Ha a rendszer számításai szerint ennél kevesebbre lenne szükségünk, a beszerzési javaslatot automatikusan felkerekíti erre az értékre.
• Maximális rendelési mennyiség Ez a paraméter szabja meg a legnagyobb mennyiséget, amit egyetlen rendelésben leadhatunk. Ennek oka lehet logisztikai korlát (pl. egy kamion vagy konténer kapacitása) vagy a raktár befogadóképessége.

Most, hogy megismertük ezeket az alapvető beállításokat, nézzük meg, hogyan működnek együtt a Navision négy fő újrarendelési stratégiájában.

3.0 A Négy Újrarendelési Elv: Melyiket Mikor Használjuk?

A Navision négy különböző logikát kínál a beszerzési javaslatok generálására. Mindegyik más üzleti helyzetben bizonyul ideálisnak. Fontos megérteni, hogy ezek a paraméterek nem elszigetelten működnek. Egy Minimális rendelési mennyiség például felülbírálhatja a Fix újrarendelési mennyiség alaplogikáját, ahogy azt a példákban látni fogjuk.

3.1 Fix újrarendelési mennyiség

Ez a módszer akkor aktiválódik, ha a készlet az újrarendelési pont alá esik, és a rendszer mindig egy előre meghatározott, fix mennyiséget (Újrarendelési mennyiség) javasol beszerzésre.

• Mikor ideális? Stabil, jól előrejelezhető keresletű, alacsonyabb értékű tömegtermékek esetén a leghatékonyabb. Itt a cél a rendelési folyamat egyszerűsítése és az adminisztrációs költségek minimalizálása, még ha ez esetenként kissé magasabb készletszinttel is jár.
• Példa a gyakorlatban (alapeset): Tegyük fel, hogy a termék teljesen kifogyott (Készlet: 0), ami jócskán az Újrarendelési pont (100) alatt van.
  • A rendszer a fix Újrarendelési mennyiséget (1000) veszi alapul.
  • Hozzáadja a Biztonsági készlet értékét (50). A rendszer nemcsak a fő rendelési tételt (1000) javasolja, hanem a biztonsági puffert (50) is pótolni kívánja, így biztosítva, hogy a "védőháló" a beszerzés után ismét teljes legyen.
  • Eredmény: A rendszer 1050 darab beszerzését fogja javasolni (1000 + 50).
• Példa a gyakorlatban (felülírással): Mi történik, ha a beszállítói kötelezettségünk magasabb, mint a standard rendelési tételünk? Tegyük fel, hogy a Minimális rendelési mennyiség 2000 darab, ami magasabb, mint az Újrarendelési mennyiség (1000).
  • A rendszer ebben az esetben a magasabb értéket, a minimális rendelési kötelezettséget veszi alapul.
  • Ehhez adja hozzá a Biztonsági készlet (50) pótlását.
  • Eredmény: A javaslat 2050 darab lesz (2000 + 50), mert a minimális rendelési kötelezettség felülírja az alapbeállítást.
• Figyelembe veendő szempontok: Ennek a módszernek a legnagyobb kockázata, hogy ha a termék kereslete hirtelen lecsökken, a fix rendelési tételek feleslegesen magas készletet, ún. "elfekvő készletet" eredményezhetnek.

3.2 Maximális mennyiség

Ez az elv szintén az újrarendelési pont elérésekor aktiválódik, de a célja a készlet "feltöltése" egy előre definiált maximális szintre (Maximális készlet), így a rendelt mennyiség dinamikusan változik.

• Mikor ideális? Olyan termékeknél, ahol a raktárkapacitás optimális kihasználása a cél (pl. egy teljes polc vagy raklap feltöltése), vagy ha a beszállítóval kötött megállapodás egy adott készletszint fenntartását írja elő. Különösen hasznos lehet drágább cikkeknél, ahol nem akarunk a maximális szint fölé rendelni.
• Példa a gyakorlatban: A készlet ismét 0, tehát az Újrarendelési pont (100) alatt van.
  • A rendszer célja, hogy a készletet feltöltse a Maximális készlet szintjére (1000).
  • Eredmény: A rendszer 1000 darabot javasol beszerzésre, hogy a készletet pontosan a Maximális készlet szintjére töltse fel. Fontos, hogy ennél a módszernél a maximális szint már magában foglalja a biztonsági készletet is; a rendszer nem adja hozzá azt külön.
• Figyelembe veendő szempontok: Bár optimalizálja a helykihasználást, ez a stratégia jelentős tőkét köthet le a készletben, különösen, ha a Maximális készlet szintje magas.

3.3 Rendelés (Order)

Ez a legegyszerűbb, "egy az egyben" logika. A rendszer a beszerzési javaslatot közvetlenül a vevői igényből képzi, nem pedig a beállított készletszintekből (pl. újrarendelési pont).

• Mikor ideális? Olyan cikkeknél, ahol a készleten tartás költsége (tőkelekötés, raktározás, avulás) meghaladja a "just-in-time" beszerzés adminisztratív terheit. Tipikusan drága, ritkán rendelt, egyedi igényekre szabott vagy kifejezetten egy projekthez szükséges termékek esetén használatos.
• Példa a gyakorlatban: Beérkezik egy vevői rendelés 750 darabra.
  • A rendszer ezt az egyedi igényt látja, és létrehoz egy ehhez kapcsolódó beszerzési igényt.
  • Eredmény: A beszerzési javaslat pontosan 750 darabról fog szólni.
• Figyelembe veendő szempontok: Minimalizálja a raktározási költségeket, de nem nyújt semmilyen puffert a beszállítói lánc zavarai (késés, minőségi probléma) vagy a hirtelen keresletnövekedés ellen. A vevőkiszolgálás teljes mértékben a beszállító pontosságától függ.

3.4 Szükséglet szerinti mennyiség (Lot-for-Lot)

Ez a módszer a Rendelés elvhez hasonlóan a konkrét igényekből (pl. vevői rendelések) indul ki, de figyelembe veszi az olyan módosító tényezőket, mint a Minimális rendelési mennyiség.

• Mikor ideális? Rugalmasabb, mint a tiszta Rendelés elv. Akkor hasznos, ha a kereslet változó, de a beszerzési folyamatnak vannak korlátai (pl. a beszállító csak adott tételnagyságban szállít), és ezeket a korlátokat automatikusan szeretnénk kezelni.
• Példa a gyakorlatban: Beérkezik egy vevői igény 500 darabra, de a beszállítónál a Minimális rendelési mennyiség 2000 darab.
  • A rendszer az 500 darabos igényt szeretné kielégíteni.
  • Azonban a Minimális rendelési mennyiség szabálya felülírja ezt.
  • Eredmény: A rendszer nem 500-at, hanem 2000 darabot fog javasolni beszerzésre.
• Figyelembe veendő szempontok: Az elv erőssége (rugalmasság) egyben a gyengesége is lehet. Ha a Minimális rendelési mennyiség nincs gondosan beállítva, a rendszer sok kis, gyakori rendelést generálhat, ami megnövelheti az adminisztrációs és szállítási költségeket.

4.0 Összefoglalás: Az Újrarendelési Elvek Összehasonlítása

Az alábbi táblázat segít gyorsan átlátni, hogy melyik stratégia milyen helyzetben a legcélravezetőbb.

Újrarendelési Elv	Működési Logika (Egyszerűsítve)	Mikor használd? (Javasolt forgatókönyv)
Fix újrarendelési mennyiség	Mindig egy előre rögzített, fix mennyiséget rendel, ha a készlet a kritikus szint alá esik.	Stabil, kiszámítható keresletű, olcsóbb tömegtermékeknél.
Maximális mennyiség	A készletet mindig egy meghatározott maximális szintre tölti fel.	A raktárkapacitás optimalizálásakor, vagy ha a készletszint fontos.
Rendelés (Order)	Pontosan annyit rendel, amennyire a konkrét vevői rendelés szól (1:1 kapcsolat).	Drága, egyedi vagy projektalapú cikkeknél, amiket nem tartunk készleten.
Szükséglet szerinti mennyiség	A konkrét igények alapján rendel, de figyelembe veszi a beszerzési korlátokat (pl. min. mennyiség).	Változó keresletű termékeknél, ahol a beszerzésnek szabályai vannak.

5.0 Záró gondolatok

A Navision készlettervezési beállításainak helyes megválasztása lehetővé teszi a reaktív, "tűzoltó" jellegű készletkezelésről való áttérést egy proaktív és hatékony készletgazdálkodásra. A megfelelő újrarendelési elv kiválasztásával csökkenthetők a raktározási költségek, elkerülhető a felesleges tőkelekötés, és növelhető a vevői elégedettség. Kezdje a legfontosabb, "A" kategóriás termékeivel: vizsgálja meg azok keresleti mintázatát és beszerzési korlátait, majd válassza ki a leginkább illeszkedő újrarendelési elvet a bemutatottak közül. Ez a tudatos, cikkenkénti finomhangolás hozza a legnagyobb megtérülést a készletgazdálkodásban.

Esettanulmány:

Navision Készlettervezés: Gyakorlati Esettanulmányok Gyűjteménye

1.0 Bevezetés: A Készlettervezés Stratégiai Szerepe

A hatékony készletgazdálkodás minden termelő vagy kereskedő vállalat számára kulcsfontosságú. A túlzott készletszint feleslegesen lekötött tőkét jelent, míg az elégtelen készlet elmaradt bevételekhez és a vevői elégedettség csökkenéséhez vezethet. A Navision (Dynamics NAV) rendszerben a cikk-karton tervezési paramétereinek precíz és tudatos beállítása elengedhetetlen a működési egyensúly megteremtéséhez. A helyesen konfigurált rendszer képes csökkenteni a tőkeköltségeket, minimalizálni a termékhiányt, és jelentősen optimalizálni a beszerzési, illetve gyártási folyamatokat.

A dokumentum célja, hogy gyakorlati és könnyen érthető esettanulmányokon keresztül bemutassa, hogyan működik a Navision négy alapvető újrarendelési elve a valós üzleti életben előforduló, különböző forgatókönyvekben. Megvizsgáljuk, hogy az egyes beállítások miként befolyásolják a rendszer által generált beszerzési javaslatokat, és milyen stratégiai előnyökkel vagy hátrányokkal járnak.

A dokumentumban a következő négy újrarendelési elvet elemezzük:

• Fix újrarendelési mennyiség: Készletszint-alapú, proaktív feltöltés egy előre meghatározott mennyiséggel.
• Maximális mennyiség: Készletszint-alapú, proaktív feltöltés egy előre definiált maximális szintre.
• Rendelés: Igény-alapú, reaktív elv, amely pontosan a felmerülő vevői rendeléseket elégíti ki.
• Szükséglet szerinti mennyiség: Igény-alapú, reaktív elv, amely a vevői rendelések mellett a cikk-kartonon beállított egyéb korlátokat (pl. minimális rendelési mennyiség) is figyelembe veszi.

Az alábbiakban egy alapvető készletfeltöltési helyzettel kezdünk, hogy megértsük az elvek működését egy standard üzleti szituációban.

2.0 Esettanulmányok: A Készlettervezési Paraméterek Hatása a Gyakorlatban

2.1 1. esettanulmány: Alaphelyzet, ahol a minimális rendelési mennyiség kisebb, mint az újrarendelési pont

Ez a forgatókönyv egy standard készletfeltöltési helyzetet modellez, amely a legtöbb vállalatnál napi szinten előfordul. A cikk készlete nullára csökkent, ami az előre meghatározott újrarendelési pont alá esik. A rendszer feladata, hogy javaslatot tegyen a készlet feltöltésére, miközben a biztonsági készlet pótlásáról is gondoskodik, anélkül, hogy konkrét vevői igény merülne fel.

Kiinduló Paraméterek

Paraméter	Érték
Készlet	0
Eladási rendelés mennyisége	0
Biztonsági készlet mennyiség	50
Újrarendelési pont	100
Újrarendelési mennyiség	1000
Maximális készlet	1000
Minimális rendelési mennyiség	200
Maximális rendelési mennyiség	2000

Eredmények

Újrarendelési elv	Igénylési mennyiség	Határidő
Fix újrarendelési mennyiség	1050	0 NAP
Maximális mennyiség	1000	0 NAP
Rendelés	-	-
Szükséglet szerinti mennyiség	-	-

Elemzés újrarendelési elvenként:

• Fix újrarendelési mennyiség: A rendszer 1050 egységnyi beszerzési igénylést generál. A logika a következő: mivel a jelenlegi készlet (0) az Újrarendelési pont (100) alá esett, a rendszer elindítja a feltöltést. A javasolt mennyiség az Újrarendelési mennyiség (1000) és a hiányzó Biztonsági készlet mennyiség (50) összege. Ez az elv tehát a standard rendelési adagot javasolja, plusz gondoskodik a biztonsági puffer pótlásáról.
• Maximális mennyiség: Ebben az esetben a javasolt mennyiség pontosan 1000 egység. Ez az elv nem az újrarendelési mennyiséget, hanem a Maximális készlet paramétert veszi alapul. Célja, hogy a készletet feltöltse a definiált maximális szintre, ami ebben a példában 1000.
• Rendelés és Szükséglet szerinti mennyiség: Mivel a forgatókönyvben nincs aktív vevői rendelés (Eladási rendelés mennyisége = 0), ezek a szükséglet-vezérelt, reaktív elvek nem generálnak semmilyen beszerzési javaslatot.

Tanulság: A proaktív, készletszint-alapú elvek (Fix újrarendelési mennyiség, Maximális mennyiség) biztosítják a folyamatos termék-elérhetőséget és a biztonsági készlet fenntartását még akkor is, ha nincs konkrét, beérkezett vevői igény.

A következő esettanulmányban megvizsgáljuk, mi történik, ha egy erős külső kényszer – a szállító által előírt minimális rendelési mennyiség – felülírja a belső szabályainkat.

2.2 2. esettanulmány: Amikor a minimális rendelési mennyiség felülírja az újrarendelési pontot

Gyakori üzleti helyzet, hogy a szállítók meghatároznak egy minimális rendelési mennyiséget, amely alatt nem szolgálnak ki. Ez a forgatókönyv azt modellezi, amikor ez a külső kényszer jelentősen meghaladja a vállalat által belsőleg meghatározott optimális újrarendelési vagy maximális készletszinteket.

Kiinduló Paraméterek

Paraméter	Érték
Készlet	0
Eladási rendelés mennyisége	0
Biztonsági készlet mennyiség	50
Újrarendelési pont	100
Újrarendelési mennyiség	1000
Maximális készlet	1000
Minimális rendelési mennyiség	2000
Maximális rendelési mennyiség	5000

Eredmények

Újrarendelési elv	Igénylési mennyiség	Határidő
Fix újrarendelési mennyiség	2050	0 NAP
Maximális mennyiség	2050	0 NAP
Rendelés	-	-
Szükséglet szerinti mennyiség	-	-

Elemzés újrarendelési elvenként:

• Fix újrarendelési mennyiség: A rendszer 2050 egység rendelését javasolja. Bár a belső szabály (Újrarendelési mennyiség) csak 1000 egységet indokolna, a szállítói Minimális rendelési mennyiség (2000) ezt felülbírálja. A rendszer tehát a kötelező minimumot veszi alapul, és ehhez adja hozzá a hiányzó Biztonsági készlet mennyiség (50) pótlását.
• Maximális mennyiség: Hasonlóan az előző elvhez, itt is 2050 egység az eredmény. A Minimális rendelési mennyiség kényszere erősebb, mint a belsőleg definiált Maximális készlet (1000) szintje. A rendszer a szállítói korlátot tartja be, és ehhez igazítja a rendelést, kiegészítve a biztonsági készlet pótlásával.
• Rendelés és Szükséglet szerinti mennyiség: Aktív vevői rendelés hiányában ezek az elvek továbbra sem generálnak javaslatot.

Tanulság: A Minimális rendelési mennyiség paraméter egy domináns kényszer a Navision tervező motorjában. Ha be van állítva, képes felülírni a legtöbb proaktív készletfeltöltési szabályt (Újrarendelési mennyiség, Maximális készlet), hogy megfeleljen a szállítói elvárásoknak.

Most pedig nézzük meg, hogyan változik a kép, ha egy konkrét vevői rendelés is bekerül a rendszerbe.

2.3 3. esettanulmány: Közepes méretű vevői rendelés hatása

Ez az esettanulmány azt a gyakori üzleti helyzetet mutatja be, amikor egy beérkező vevői rendelés már csökkenti a várható készletet, de a mennyisége önmagában még nem éri el a standard újrarendelési tételt. A rendszernek ilyenkor döntenie kell: a proaktív készletfeltöltési szabályok szerint jár el, vagy csak a konkrét igényt elégíti ki.

Kiinduló Paraméterek

Paraméter	Érték
Készlet	0
Eladási rendelés mennyisége	750
Eladási rendelés dátuma	+10 NAP
Biztonsági készlet mennyiség	50
Újrarendelési pont	100
Újrarendelési mennyiség	1000
Maximális készlet	1000
Minimális rendelési mennyiség	200
Maximális rendelési mennyiség	2000

Eredmények

Újrarendelési elv	Igénylési mennyiség	Határidő
Fix újrarendelési mennyiség	1050	0 NAP
Maximális mennyiség	1000	0 NAP
Rendelés	750	+10 NAP
Szükséglet szerinti mennyiség	750	+10 NAP

Elemzés újrarendelési elvenként:

• Fix újrarendelési mennyiség: A javasolt mennyiség 1050, azonnali (0 NAP) határidővel. Bár van egy jövőbeli, 10 nap múlva esedékes igény (750), a rendszer elsősorban a jelenlegi készletszintre (0) reagál, ami az Újrarendelési pont (100) alatt van. Ezért elindítja a standard készletfeltöltést: Újrarendelési mennyiség (1000) + Biztonsági készlet mennyiség (50).
• Maximális mennyiség: Az igénylés 1000 egység, szintén azonnali határidővel. A logika megegyezik az előzővel: a rendszer a készletszint-csökkenésre reagálva a Maximális készlet szintjére törekszik feltölteni a raktárt.
• Rendelés: Ez az elv 750 egységet javasol, a vevői rendelés határidejével megegyező (+10 NAP) dátummal. A "Rendelés" elv kizárólag a konkrét vevői igény kielégítésére fókuszál. Pontosan annyit rendel, amennyi szükséges, és pontosan akkorra, amikorra kell.
• Szükséglet szerinti mennyiség: Ebben az egyszerű esetben az elv a "Rendelés" elvhez hasonlóan működik, és pontosan a felmerülő 750 egységnyi igényt elégíti ki a megfelelő időzítéssel.

Tanulság: Ez a példa tökéletesen rávilágít a proaktív és reaktív elvek közötti stratégiai különbségre. A proaktív elvek a jelenlegi készlethiányra reagálnak egy azonnali beszerzéssel (0 NAP), a raktár folyamatos feltöltöttségét biztosítva. Ezzel szemben a reaktív elvek a jövőbeli igényre reagálnak egy jövőbeli határidejű beszerzéssel (+10 NAP), a "just-in-time" elvet követve.

A következő, komplexebb esetben megvizsgáljuk, hogyan kezelik az egyes elvek a szokásos tervezési szinteket is meghaladó, nagy méretű vevői rendeléseket.

2.4 4. esettanulmány: Nagy méretű vevői rendelés, amely meghaladja a maximális készletet

Mi történik, ha egy váratlanul nagy megrendelés érkezik, amely felborítja a gondosan beállított készletezési logikát? Ez a forgatókönyv azt a helyzetet vizsgálja, amikor egyetlen vevői igény (1500 egység) önmagában nagyobb, mint a standard újrarendelési tétel vagy a maximálisra tervezett készletszint (1000 egység).

Kiinduló Paraméterek

Paraméter	Érték
Készlet	0
Eladási rendelés mennyisége	1500
Eladási rendelés dátuma	+10 NAP
Biztonsági készlet mennyiség	50
Újrarendelési pont	100
Újrarendelési mennyiség	1000
Maximális készlet	1000
Minimális rendelési mennyiség	200
Maximális rendelési mennyiség	2000

Eredmények

Újrarendelési elv	Igénylési mennyiség / Határidő
Fix újrarendelési mennyiség	1050 / 0 NAP<br>500 / +10 NAP<br>1000 / +11 NAP
Maximális mennyiség	1000 / 0 NAP<br>500 / +10 NAP<br>950 / +11 NAP
Rendelés	1500 / +10 NAP
Szükséglet szerinti mennyiség	1500 / +10 NAP

Elemzés újrarendelési elvenként:

• Fix újrarendelési mennyiség: A rendszer egy komplex, háromlépcsős javaslatot generál:
  1. 1050 / 0 NAP: A rendszer azonnal reagál a készletszint újrarendelési pont alá esésére, és egy standard feltöltést javasol (Újrarendelési mennyiség 1000 + Biztonsági készlet mennyiség 50).
  2. 500 / +10 NAP: A rendszer előretekint, és látja, hogy az első feltöltés (1050) nem fedezi a jövőbeli 1500-as vevői igényt. A hiányzó mennyiséget (1500 - 1050 = 450) kiegészíti a biztonsági készlettel (50), és a fennmaradó 500 egységet a vevői rendelés határidejére időzíti.
  3. 1000 / +11 NAP: A rendszer azt is előre jelzi, hogy a nagy vevői rendelés teljesítése után a készlet ismét nulla lesz. Ezért a teljesítés utáni napra beütemez egy újabb standard, 1000 egységes feltöltést, hogy a készlet ne maradjon üresen.
• Maximális mennyiség: A logika hasonló, de a Maximális készlet paraméterre épül:
  1. 1000 / 0 NAP: Azonnali feltöltés a Maximális készlet szintjére.
  2. 500 / +10 NAP: A jövőbeli vevői igény (1500) meghaladja a feltöltött készletet (1000). A hiányzó 500 egységet a rendszer a rendelés határidejére javasolja beszerezni.
  3. 950 / +11 NAP: A nagy rendelés teljesítése után a rendszer egy újabb feltöltést javasol a készlet Maximális készlet (1000) - Biztonsági készlet mennyiség (50) = 950 egységnyi szintre való visszaállításához.
• Rendelés és Szükséglet szerinti mennyiség: Ezek az igény-alapú elvek sokkal egyszerűbben kezelik a helyzetet. A rendszer egyetlen beszerzési javaslatot tesz, amely pontosan a vevői rendelés mennyiségét (1500) tartalmazza, annak határidejére (+10 NAP) időzítve.

Tanulság: A Fix és Maximális elvek komplex, többlépcsős és nehezebben értelmezhető javaslatokat generálhatnak a tervezési szinteket meghaladó nagy rendelések esetén. Ezzel szemben az igény-alapú elvek direkten és átláthatóbban reagálnak, pontosan a felmerülő igényt fedezve.

Most kombináljuk a vevői rendeléseket a szállítói korlátokkal, hogy lássuk, melyik elv kezeli a legjobban az ütköző elvárásokat.

2.5 5. esettanulmány: A minimális rendelési mennyiség és egy vevői rendelés ütközése

Ez a forgatókönyv azt a gyakori és problémás helyzetet modellezi, ahol a beérkező vevői igény (1500 egység) kevesebb, mint a szállító által megkövetelt minimális rendelési tétel (2000 egység). Hogyan döntsön a rendszer: a vevőnek rendeljen kevesebbet, vagy a szállítói kényszer miatt rendeljen többet a szükségesnél?

Kiinduló Paraméterek

Paraméter	Érték
Készlet	0
Eladási rendelés mennyisége	1500
Eladási rendelés dátuma	+10 NAP
Biztonsági készlet mennyiség	50
Újrarendelési pont	100
Újrarendelési mennyiség	1000
Maximális készlet	1000
Minimális rendelési mennyiség	2000
Maximális rendelési mennyiség	5000

Eredmények

Újrarendelési elv	Igénylési mennyiség	Határidő
Fix újrarendelési mennyiség	2050	0 NAP
Maximális mennyiség	2050	0 NAP
Rendelés	1500	+10 NAP
Szükséglet szerinti mennyiség	2000	+10 NAP

Elemzés újrarendelési elvenként:

• Fix újrarendelési mennyiség és Maximális mennyiség: Mindkét proaktív elv 2050 egységet javasol. A logika itt is a készletszint-csökkenésen alapul, amely azonnali feltöltést indít el. A rendszer a domináns kényszert, a Minimális rendelési mennyiséget (2000) alkalmazza, és ehhez adja hozzá a Biztonsági készlet mennyiség (50) pótlását.
• Rendelés: Ez az elv 1500 egység beszerzését javasolja. Ez rávilágít az elv egyik komoly gyengeségére: figyelmen kívül hagyja a szállítói minimumot. A gyakorlatban egy ilyen beszerzési javaslatot a beszerzőnek manuálisan kellene módosítania, vagy a szállító elutasítaná a rendelést.
• Szükséglet szerinti mennyiség: A rendszer 2000 egységet javasol. Ez az elv bizonyul a legintelligensebbnek ebben a helyzetben. Felismeri a 1500 egységnyi konkrét vevői igényt, de azt is figyelembe veszi, hogy a szállító csak minimum 2000 egységet szállít. Ezért a beszerzési javaslatot automatikusan felkerekíti a kötelező minimumra.

Tanulság: A "Szükséglet szerinti mennyiség" elv sokkal rugalmasabban és intelligensebben kezeli a szállítói korlátokat, mint a "Rendelés" elv. Míg utóbbi csak a vevői igényre fókuszál, előbbi képes összehangolni a vevői igényeket a beszerzési korlátokkal.

A következő, hasonló forgatókönyvben megerősítjük, hogy a domináns korlátok hatása felülírja a többi paramétert.

2.6 6. esettanulmány: Egy összetett forgatókönyv elemzése

Ez a forgatókönyv – bár a paraméterek leírása némileg eltér – funkcionálisan ugyanazt a problémát modellezi, mint az előző esettanulmány: egy olyan vevői rendelés (500 egység) kezelését, amely jelentősen alatta marad a szállító által előírt Minimális rendelési mennyiségnek (2000 egység). Ez a példa jól szemlélteti, hogy a végeredményt gyakran nem a sok apró beállítás, hanem egyetlen domináns korlát határozza meg.

Kiinduló Paraméterek

Paraméter	Érték
Készlet	0
Eladási rendelés mennyisége	500
Eladási rendelés dátuma	+10 NAP
Biztonsági készlet mennyiség	50
Újrarendelési pont	100
Újrarendelési mennyiség	1000
Maximális készlet	1000
Minimális rendelési mennyiség	2000
Maximális rendelési mennyiség	5000

Eredmények

Újrarendelési elv	Igénylési mennyiség	Határidő
Fix újrarendelési mennyiség	2050	0 NAP
Maximális mennyiség	2050	0 NAP
Rendelés	500	+10 NAP
Szükséglet szerinti mennyiség	2000	+10 NAP

Elemzés újrarendelési elvenként:

Az eredmények az előző esettanulmányban már megismert logika mentén alakulnak, megerősítve a korábbi tanulságokat:

• Fix újrarendelési mennyiség és Maximális mennyiség: Az eredmény ismét 2050 egység, mivel a Minimális rendelési mennyiség (2000) és a Biztonsági készlet mennyiség (50) összege adja a javaslatot.
• Rendelés: Az elv továbbra is figyelmen kívül hagyja a szállítói korlátot, és csak a vevői igényt (500) javasolja beszerezni.
• Szükséglet szerinti mennyiség: Ez az elv ismét bizonyítja rugalmasságát. Felismeri az 500 egységes igényt, de a Minimális rendelési mennyiség (2000) miatt a javaslatot 2000 egységre egészíti ki.

Tanulság: Különbözőnek tűnő paraméter-kombinációk is vezethetnek azonos tervezési eredményre, amennyiben a domináns korlát – ebben az esetben a Minimális rendelési mennyiség – azonos.

Végül vizsgáljunk meg egy utolsó, rendkívül komplex esetet, ahol már a maximális rendelési mennyiség is korlátozó tényezőként lép fel.

2.7 7. esettanulmány: A maximális rendelési mennyiség korlátozó szerepe

Ez a végső, komplex forgatókönyv azt a helyzetet vizsgálja, amikor egy extrém nagy vevői rendelés (5000 egység) érkezik egy olyan termékre, amelynek beszerzését a szállító vagy a logisztika (pl. egy kamion teherbírása) korlátozza egy Maximális rendelési mennyiség (500 egység) formájában. Ez a példa mutatja be a legélesebben az egyes újrarendelési elvek közötti logikai különbségeket.

Kiinduló Paraméterek

Paraméter	Érték
Készlet	0
Eladási rendelés mennyisége	5000
Eladási rendelés dátuma	+10 NAP
Biztonsági készlet mennyiség	50
Újrarendelési pont	100
Újrarendelési mennyiség	1000
Maximális készlet	1000
Minimális rendelési mennyiség	150
Maximális rendelési mennyiség	500

Eredmények

Újrarendelési elv	Igénylési mennyiség / Határidő
Fix újrarendelési mennyiség	1050 / 0 NAP<br>4000 / +10 NAP<br>1000 / +11 NAP
Maximális mennyiség	1000 / 0 NAP<br>4050 / +10 NAP<br>950 / +11 NAP
Rendelés	5000 / +10 NAP
Szükséglet szerinti mennyiség	5000 / +10 NAP<br>(10 x 500)

Elemzés újrarendelési elvenként:

• Fix újrarendelési mennyiség és Maximális mennyiség: Ezek az elvek komplex, többsoros javaslatokat generálnak, amelyek azonban figyelmen kívül hagyják a Maximális rendelési mennyiség (500) korlátot. A rendszer a fő készletezési logikája alapján (pl. Újrarendelési mennyiség + Biztonsági készlet mennyiség) kiszámítja a teljes szükségletet, de nem képes azt a megadott korlátnak megfelelő tételekre bontani. Az eredményül kapott sorok (pl. 1050, 4000) a gyakorlatban nem végrehajthatók, és manuális beavatkozást igényelnek.
• Rendelés: Ez az elv egyetlen, 5000 egységről szóló beszerzési javaslatot tesz. Ezzel teljesen figyelmen kívül hagyja a Maximális rendelési mennyiség (500) korlátját, ami a gyakorlatban egy végrehajthatatlan rendelést eredményezne.
• Szükséglet szerinti mennyiség: Ez az elv mutatja be a legfejlettebb logikát. Felismeri a teljes, 5000 egységnyi igényt, de a Maximális rendelési mennyiség (500) korlátja miatt intelligensen tíz darab, egyenként 500 egységes beszerzési javaslatra bontja a teljes mennyiséget. Ez egy gyakorlatban is használható, a szállítói korlátoknak megfelelő, automatizált megoldást kínál.

Tanulság: A "Szükséglet szerinti mennyiség" újrarendelési elv a legalkalmasabb a komplex, több korlátot (minimális és maximális rendelési mennyiség) is tartalmazó beszerzési forgatókönyvek hatékony és automatizált kezelésére.

3.0 Összegzés és Kulcsfontosságú Tanulságok

A bemutatott esettanulmányok rávilágítottak arra, hogy a Navision készlettervező modulja rendkívül sokoldalú, de a helyes működéséhez a paraméterek tudatos beállítása elengedhetetlen. Az egyes újrarendelési elvek más-más üzleti stratégiát támogatnak, és a köztük való választás alapvetően meghatározza a vállalat készletgazdálkodási gyakorlatát.

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb, gyakorlatban is hasznosítható tanulságokat:

1. A Proaktív vs. Reaktív Elvek A Fix újrarendelési mennyiség és a Maximális mennyiség proaktív, készletszint-alapú elvek. Akkor ideálisak, ha a cél a stabil, előre meghatározott raktárkészlet folyamatos fenntartása, függetlenül az aktuális vevői igényektől. Ezzel szemben a Rendelés és a Szükséglet szerinti mennyiség reaktív, igény-alapú elvek, amelyek a "just-in-time" szemléletet támogatják, és elsősorban a konkrét vevői rendelések kielégítésére fókuszálnak.
2. A Kényszerítő Paraméterek Dominanciája A Minimális rendelési mennyiség és a Maximális rendelési mennyiség paraméterek rendkívül erősek. Helyes beállításuk kritikus, mivel képesek felülírni a legtöbb belső készletezési szabályt. Ezek a beállítások biztosítják, hogy a rendszer által generált javaslatok megfeleljenek a szállítói vagy logisztikai korlátoknak.
3. A "Szükséglet szerinti mennyiség" Rugalmassága Az esettanulmányok során egyértelművé vált, hogy a négy elv közül a Szükséglet szerinti mennyiség a legrugalmasabb és legintelligensebb. Ez az egyetlen elv, amely a konkrét vevői igényeket képes összehangolni a cikk-kartonon beállított mennyiségi korlátokkal (minimális és maximális rendelési mennyiség), így a legkomplexebb helyzetekben is gyakorlatban használható javaslatokat generál.
4. A Részletes Elemzés Fontossága A rendszer által generált tervezési javaslatok, különösen a több sorból állók, komplex logikán alapulhatnak. A javaslatok automatikus elfogadása helyett kulcsfontosságú, hogy a felhasználók megértsék a sorok mögött rejlő okokat. Ez segít elkerülni a hibás beszerzéseket és finomhangolni a cikkek tervezési paramétereit.

A Navision készlettervező moduljának tudatos használatával és a paraméterek gondos beállításával a rendszer egy rendkívül hatékony eszközzé válik, amely hozzájárul a készletszintek optimalizálásához, a költségek csökkentéséhez és a vállalat versenyképességének növeléséhez.

Kvíz:

S ez az AI benne van a BC-ben...hihetetlen! :)

NSO-s appokról "ábrák":

Itt azért megfigyelhetők helyesírási hibák, de ahhoz képest, hogy az egészet egy videóból csinálta és hozta létre, fantasztikus:

Blogot is tud írni helyettünk a felhasználói videóból:

Mit tanít egy raklap a szoftverfejlesztésről? 4 meglepő lecke egy logisztikai modul kulisszái mögül

Képzeljünk el egy logisztikai központot, amely egy precíziós gépezetként működik. Naponta akár 16 kamionnyi árut kell útnak indítani, a rendelések pedig folyamatosan, elektronikusan (EDI-n keresztül) áramlanak be a rendszerbe. Ebben a nagy tétekkel játszott környezetben egyetlen rossz számítás, egyetlen téves adat is megakaszthatja a teljes ellátási láncot. Ebben a közegben kaptunk lehetőséget, hogy betekintsünk egy új szoftvermodul fejlesztésének legkritikusabb fázisába.

A feladat a felszínen egyszerűnek tűnt: egy olyan felületet létrehozni, amely segít a logisztikusoknak hatékonyan kiosztani a beérkező rendelésekhez tartozó raklapokat a megfelelő kamionokra. A projekt azonban egy egyszerű eszköznél jóval többet tárt fel; univerzális tanulságokkal szolgált a technológia, az emberi együttműködés és az adatkezelés valódi természetéről. A következőkben négy tanulságot osztunk meg, amelyek rávilágítanak, mi történik valójában egy szoftverfejlesztés színfalai mögött.

Négy tanulság egy logisztikai szoftver fejlesztéséből

1. tanulság: A láthatatlan bonyolultság – Amikor egy egyszerű felület hegyeket mozgat

A szoftver felhasználói felületén a feladat végtelenül egyszerűnek hatott: a logisztikus látja a nyitott rendelési sorokat és a kiszámolt raklapmennyiségeket. Neki csupán annyi a dolga, hogy ezeket a számokat beírja a megfelelő kamion (járat) oszlopába. Egy kattintás ide, egy szám beírása oda – mi lehet ebben bonyolult?

A valóság az, hogy ez az egyszerű interakció egy komplex számítási láncolatot indít el a háttérben. A végső raklapszám meghatározásához a rendszernek egy többlépcsős konverziót kellett végrehajtania minden egyes rendelési sornál. Először a rendelési mennyiséget átváltotta az alapmértékegységről (pl. karton) egy másodlagos mértékegységre (pl. darab) egy előre definiált szorzó segítségével (pl. 8 darab/karton). Ezt követően a cikk törzsadataiból kiolvasott egy másik kulcsadatot – az egy raklapon elférő darabok teljes számát (pl. 416) –, hogy kiszámolja a végső raklapmennyiséget, amit a gyakorlatiasság jegyében mindig felfelé kerekített.

A bemutatón elhangzott magyarázat tökéletesen illusztrálta ezt a rejtett logikát:

„...egy kartonban... nyolc darab van. Ezért... a szorzó száma nyolc... 52 karton van egy raklapom. Ezért... beírtuk, hogy 8 x 52, vagyis 416 darab szerepel... egy raklapon.”

Ez a példa rávilágít, hogy a legegyszerűbb felhasználói felületek mögött is gyakran elképesztő mennyiségű adatfeldolgozási és számítási munka zajlik. A valóban intuitív szoftver titka nem a funkciók hiánya, hanem a bonyolultság elegáns elrejtése a felhasználó elől.

2. tanulság: Az igazság pillanata – Amikor az élő tesztelés mindent felfed

Bár ezt a rejtett logikát hibátlanra tervezték, az igazi próbatétel nem a kódban, hanem a valóságban következik. Ez elvezetett minket a projekt legfontosabb fázisához: az igazság pillanatához a felhasználói elfogadási tesztelésen (UAT). Itt találkoznak először a fejlesztők és a leendő felhasználók a készülő szoftverrel egy éleshez közeli környezetben.

A bemutató során egy felhasználó egy valós logisztikai esetet modellezett: egyetlen rendelési sort szétosztott két különböző kamionra. Ekkor, mindenki szeme láttára, felszínre került egy kritikus adatpersistencia hiba. A rendszer ugyan helyesen kezelte a raklapok mennyiségi szétosztását, de csak az első járat fuvarozójának és rendszámának adatait mentette el, a másodikét figyelmen kívül hagyta. A felfedezés pillanatát a felhasználó kommentárja tette kézzelfoghatóvá:

„Meg észrevettem egy hibát benne. Jó, ezt majd még... beszélnem kell a fejlesztővel, mert itt ugye egy darab fuvarozó van, meg egy darab rendszám, de ez ugye kettő darab... járaton [ment ki]. Na látod, itt van a járat egy meg a járat kettő... csak az elsőt menti el.”

Ez nem egy apró hiba volt; a fuvarozó és a rendszám adatainak hiánya a szállítmány második felénél hibás fuvarokmányokhoz, a sofőrök félreértéséhez és potenciális késésekhez vezetett volna a célállomáson. A legtanulságosabb azonban nem is a hiba felfedezése volt, hanem az, ami utána történt. A bemutató azonnal egy közös ötletbörzévé alakult, ahol a fejlesztők és a felhasználók valós időben kezdték el kidolgozni a lehetséges megoldásokat, olyan javaslatokat vetve fel, mint a „flowfieldként” való megjelenítés. Ez a tanulság kristálytisztán megmutatta: a felhasználókkal közös, élő tesztelés pótolhatatlan értékű a rejtett hibák feltárásában és a megoldások közös megtervezésében.

3. tanulság: A felhasználó hangja – Hogyan lesz egy funkcióból valódi megoldás?

Ez a hibafeltárás azonban több volt puszta technikai javításnál; katalizátorként működött. A bemutatót egy egyirányú prezentációból egy dinamikus, kollaboratív tervezési megbeszéléssé alakította, bizonyítva, hogy a felhasználó hangja a leghatékonyabb eszköz ahhoz, hogy egy működő funkcióból valódi megoldás szülessen. Amint a felhasználók megértették a modul alapvető logikáját, azonnal olyan kritikus használhatósági fejlesztéseket javasoltak, amelyek mélyen az operatív munkafolyamataikban gyökereztek:

• Az alsó összesítő sorban az „Összesen” felirat legyen félkövérrel kiemelve, a jobb vizuális átláthatóság érdekében.
• Az alsó, járatonkénti összesítő nézetbe kerüljön be a szállítási cím (város) is. Ez a javaslat tökéletesen megvilágította a fejlesztői és a felhasználói nézőpont közötti különbséget: a raktárosok és a sofőrök nem járatkódokban, hanem célállomásokban – „Lidl Ecser”, „Aldi Biatorbágy” – gondolkodnak.
• Az archivált (befejezett) nézetben lehessen szállítólevélszámra is szűrni. Ez a kérés a szállítás utáni visszakövethetőség kritikus üzleti igényét tükrözte, amikor egy konkrét bizonylat alapján kell megtalálni egy szállítmány adatait.

Ez a fajta párbeszéd egy sikeres projekt ismérve. Azt jelzi, hogy a felhasználók aktív résztvevők, a fejlesztés pedig elég rugalmas ahhoz, hogy a valós igényeket befogadja. Így lesz egy pusztán működőképes szoftverből egy valóban hasznos, a munkát ténylegesen támogató megoldás.

4. tanulság: A „szemét be, szemét ki” elve a gyakorlatban

Ez az incidens a szoftverfejlesztés egyik alapvető axiómájának, a „garbage in, garbage out” (szemét be, szemét ki) elvének erőteljes, valós idejű demonstrációjaként szolgált. A logisztikai modul teljes működése egyetlen központi adathalmazon, a „cikk törzsön” alapul, amely az „igazság egyetlen forrásaként” funkcionál. Itt vannak rögzítve azok a váltószámok, amelyek a raklapmennyiség kiszámításához elengedhetetlenek.

A bemutató során a fejlesztők szándékosan hagytak a rendszerben egy olyan rendelési sort, amelynek termékéhez hiányosan voltak felvéve a törzsadatok. Az eredmény azonnali és látványos volt: a felületen a rendszer képtelen volt raklapmennyiséget számolni, és egy üres sor éktelenkedett a többi között, meggátolva a logisztikai folyamat lezárását. A fejlesztő szavai tökéletesen összefoglalták a helyzetet:

„...direkt hagytuk benne nektek ezt a sort, hogy lássátok, hogy mi történik akkor, amikor a cikk törzsben hibásak a vagy hiányosak az adatok... akkor itt nem fogtok látni semmit...”

A tanulság egyetemes: a legkifinomultabb algoritmus és a legintuitívabb felület is kudarcot vall, ha a működéséhez szükséges alapvető adatok pontatlanok vagy hiányosak. A tiszta és karbantartott adat nem csupán egy IT-feladat, hanem minden adatvezérelt rendszer működésének abszolút előfeltétele.

Összegzés és záró gondolat

Egyetlen szoftvermodul fejlesztésének megfigyelése egy teljes üzleti folyamat mikrovilágát tárta fel. Egyetlen raklap sorsa megmutatta az egyszerűség mögött rejlő láthatatlan komplexitást; a közös, élő tesztelés megkérdőjelezhetetlen erejét a valóság feltárásában; a felhasználói visszajelzések formáló hatását a valódi megoldások létrehozásában; és a tiszta adatok megkérdőjelezhetetlen fontosságát, mint minden rendszer alapját.

Ezek a tanulságok azt bizonyítják, hogy egy szoftvermodul nem csupán programkód, hanem egy üzleti folyamat lenyomata, amely tükrözi annak bonyolultságát, emberi tényezőit és adatoktól való függőségét. A technológia önmagában csak egy eszköz; a siker a részletekben, a párbeszédben és a szilárd alapokban rejlik.

A következő projektje során Ön hogyan fogja biztosítani, hogy a fejlesztés ne csak egy technikai feladat, hanem egy valódi párbeszéd legyen a felhasználókkal?